Mi van, ha nincs igazad…?

Mi van, ha nincs igazad…?

Mi az igazság?

Az, hogy mit látunk, nagyban attól függ, hogy mit keresünk. Néha csak azt látjuk meg, amit látni akarunk, nem pedig azt, ami a szemünk előtt van. Néha pedig egyáltalán nem látunk tisztán.

gemTe honnan nézed a dolgokat? Képes vagy nézőpontot váltani? Ragaszkodsz az igazadhoz, fontos, hogy igazad legyen, vagy meghallgatod, befogadod a mást, a különböző véleményt, akár ha ellentétes is a tiéddel?

Minden vélemény csak egy nézőpont, egy másik nézőpont. Nem baj, ha más, ha nem a tiéd, ha te nem hiszel benne, ha nem tetszik, csak fogadd el, hogy van. Nem kell azonosulni vele és vitatkozni sem.

Honnan tudod, hogy neked van igazad? Hátha csak egy szeletét látod annak, amit egésznek, igaznak, valóságnak gondolsz?

Egyáltalán mi az, hogy valóság, mi az igazság? Ki tudja megmondani? Ki fogja eldönteni? Örökké vitatott fogalmak.

Azt mondják, bármi az igazság, mindenki azt látja, amit akar. Egyesek talán lépnek egyet hátra, és rájönnek, hogy végig ugyanazt a képet nézték. Egyesek meglátják, ahogy a hazugságaik megfojtják őket. Egyesek pedig meglátják, ami végig ott volt. És vannak, akik olyan messzire szaladnak, amennyire csak tudnak, hogy ne kelljen szembenézniük önmagukkal.

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Hindu tanmese az igazságról – A vakok és az elefánt 

Élt egyszer régen egy kis faluban hat vak ember. Nem látták soha a napvilágot, így a tárgyakról, élőlényekről, a körülöttük lévő világról is csak többi érzékszervük alapján alakították ki saját képüket. Egy napon egy elefántot hoztak eléjük, és megkérdezték, hogyan is nézhet ki szerintük. Odamentek hát a hatalmas állathoz, és mindannyian megérintették.
hindu tanmese„Nahát! Az elefánt olyan, mint egy oszlop.” – szólalt meg egyikük, aki az állat lábát tapogatta meg.
„Nem, nem, inkább olyan, mint egy kötél.” – mondta a másik, aki a farkát fogta.
„Szerintem inkább olyan, mint egy vastag faág.” – szólt a harmadik, aki az agyarát tapogatta.
 „Nincs igazatok, az elefánt úgy néz ki, mint egy hatalmas legyező.” – állapította meg a negyedik, aki az állat fülét fogdosta.
„Dehogy! Az elefánt olyan, mint egy nagy fal.” – szólalt meg az ötödik vak ember, miközben az elefánt oldalát tapogatta.
„Szerintem viszont mindannyian tévedtek, mert az elefánt cső alakú.” – vélte a hatodik, aki épp az ormányát fogta.
Amit a vak emberek nem értettek meg, az az, hogy míg az igazságot keresték mindannyian, annak csak egy-egy részletét ismerték meg és az alapján alkották meg véleményüket.

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Az igazság szeletei

Pedig ugyanazt nézték, nem? Mind a hat vak embernek igaza volt, de igazságuk a saját személyes tapasztalatukon alapult.

Ilyen a mi látásmódunk is látó létünkre, és a gondolataink is. Egyikünk így gondolkodik, így látja a dolgokat, másikunk pedig úgy. És ez így van jól. Miért kéne ezzel vitatkozni? Miért kellene a másikat meggyőzni arról, hogy nekünk van igazunk és neki nincs? Nem fér el egymás mellett mind a kettő, vagy akár mindegyik?

nezopontvaltaszsirafnezopontVizsgáld meg alulról, felülről, jobbról, balról, lépj egyet hátra, nézd meg kívülről, helyezkedj bele! Nézd meg más szemszögéből, pl egy férfiéból, vagy egy nőéből, egy gyermekéből, egy idős emberéből, egy barátodéból, egy idegen, egy más kultúrájú, más vallású ember szemszögéből, egy politikus, tanár, filozófus, köműves nézőpontjából, és még sorolhatnám. Ugye, hogy hányféle különböző vélemény alakul ki? Mindenkinek igaza van, csak más szemszögből nézik.

Soha ne hidd, hogy csak az az egy nézőpont van, amit te látsz, csak valószínűleg  beleragadtál. A nézőpont önbeteljesítő, mindig be fog igazolódni, mert olyan tapasztalásokat választasz, hogy az úgy legyen. Ezért van az, hogy csak azt látjuk, amit keresünk. Pedig mindig van másik, mindig van választásod, és csakis te döntesz, hogy az eredetit választod, vagy egy másikat, egy harmadikat, vagy éppen azt, ami a legjobban szolgálja az adott helyzetedet, ami az adott pillanatban a legboldogabbá tesz. Az sem baj, ha úgy gondolod, hogy minden vizsgálódás ellenére az eredeti perspektívád volt a legjobb, a különbség csak az, hogy ez most már tudatos választásod eredménye lesz.

Ha azonban változnak a körülmények, változol te is, így érdemes újra megvizsgálni a helyzetet és egy új nézőpontba helyezkedni. Rugalmasan, tudatosan, szabadon választani, nem pedig sodródni.

Miért fontos, hogy igazad legyen?

Veszekedni tudni kell!? című cikkemben már írtam arról, hogy kapcsolatainkban mennyire káros, ha egy vitában győzni akarunk, illetve írtam a veszekedés lehetséges okairól és a konfliktuskezelés szabályairól is.

Amikor azt látom magam körül, hogy vitáznak az emberek, vagy elhangzik a “De nekem van igazam!” mondat, mostanában meg szoktam kérdezni, hogy “miért ilyen fontos ez? mit számít?” Kb ezek és ehhez hasonló válaszok szoktak előkerülni:

  • Ha nincs igazam, akkor ezzel veszélyeztetve van az eddig valósnak hitt világképem, elbizonytalanodok.
  • Olyan nincs is, hogy nincs igazam, egyáltalán fel sem merül.
  • Attól függ, hogy miről van szó és ki mondja.
  • Nem akarom, hogy hülyén halljon meg!
  • Csak, mert nincs igaza!
  • Mit tudom én!?

Szabadulj meg a győzelem kényszerétől, és attól, hogy neked legyen mindig igazad! Ne fogadd el, hogy a győzelem ellentéte a vereség! Ez csak az egód félelme.
Wayne W. Dyer

valtozo arnyekokÁltalában az igazságnak csak egy szeletét látjuk, mégis azt tekintjük teljes igazságnak. Aztán pedig küzdeni kezdünk ezért a nem létező igazságért, akár vérre menően. Pedig nem ez számít. Csak az számít, hogy hogyan érzed magad legbelül a hétköznapjaidban. Amikor vitázol, az igazadat akarod magadnak, akkor önmagadon kívül helyezkedsz, ítélkezel, kritkus vagy, egozol, elvárásokat támasztasz, bizonytalan és önbizalomhiányos vagy. Minél inkább rendben vagy, annál kevesebb megítélés, elvárás van benned és már nem fontos, hogy kinek van igaza, hiszen azt gondolod, hogy tulajdonképpen nincs is valóság, minden csak illúzió, a te teremtett valóságod, csak egy nézőpont, amik között bármikor tetszés szerint választhatsz és már nem is akarsz meggyőzni senkit semmiről.

A kérdés csak az, hogy az agyalásból le tudsz-e költözni a szívedbe? Tudsz-e elfogadóvá válni, ítélkező helyett?

Hallgass meg nyugodtan mindenkit és fogadd el békével, hogy van véleményük, még ha az más is, mint a tiéd.